A Kárpát-medence manapság is Európa egyik leggazdagabb természeti örökséggel rendelkező biogeográfiai régiójának számít, annak ellenére, hogy egyes tájelemeit az ember már a múltban maradéktalanul elpusztította vagy teljességgel átalakította.

Sajnos a globális mintázatokat követő negatív folyamatokat korunkra sem sikerült megállítani. Napjainkban a Kárpát-medencét már oly mértékű környezeti probléma sújtja, amelyek a táj megmaradt természetes egészségét az egyre kitettebb ökológiai összeomlás, az egyre kedvezőtlenebb élettani átalakulás felé sodorják.

A legdirektebb vészjelzéseket és az egyelőre megállíthatatlannak tűnő következményeit már mindannyian látjuk és érezzük: a megváltozó klíma, a vízkészletek válsága, az elsivatagosodás előretörése, az időjárás szélsőségei mindenkit utolértek.

Számos negatív folyamat azonban nem mindannyiunk számára látható: a táj még érintetlen természetmaradványainak eltűnése, az őshonos növény- és állatfajok diverzitásának a csökkenése, a még meglévő és működőképes ökoszisztéma-rendszerek gyors leromlása, szintén jelentősen kihatnak létünk minőségére.